International Police Association Paks

Go to content

Main menu

Alapszabály

Közérdekű > 2015

Ezen okmány mellékletében feltüntetett magyar állampolgárok az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Etv), továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben biztosított jogukkal élve, közös érdekük hatékonyabb megnyilvánulására társadalmi szervezetet hoznak létre. 

A törvény és a tagok számára garantált működés érdekében megvitatják és elfogadják az alábbi

A L A P S Z A B Á L Y T

I.

Általános rendelkezések

1. szakasz  /1/ Az egyesület neve:  IPA  MAGYAR SZEKCIÓ          TAGSZERVEZETEI SZÖVETSÉGÉNEK PAKSI                    KÖZHASZNÚ EGYESÜLETE

Rövidített neve:   IPA MAGYAR SZEKCIÓ  
                         PAKSI KÖZHASZNÚ EGYESÜLETE
  


/2/ A szervezet székhelye:        Paksi Rendőrkapitányság
           
                                                7030. Paks, Dózsa Gy. u. 52-54.
        
                                                   Pf.:  7.

               /3/ Az egyesület jogállása:

Az IPA Paksi Szervezete, az IPA magyar szekciójának önálló szervezeteként a bírósági nyilvántartásba történő bejegyzés önálló jogi személyként működő közhasznú szervezet. A nemzetközi alapszabály és az ezen alapuló önálló nemzeti szekció alapszabálya az egyesület szabályzatának részét alkotja. Így megsértése az alapszabály megsértésével egy azon elbírálás alá esik. Az egyesület az irányadó jogszabályoknak megfelelően – csak a céljával összhangban álló és azok megvalósítását elősegítő – gazdasági vállalkozó tevékenységet folytathat. A szervezet közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

2. szakasz          Az egyesület célja:

Az IPA nemzetközi alapszabályán és a magyar egyesülési jogon alapuló legszélesebb önkormányzati formában szervezeti keretet biztosítson:

­ az IPA Paksi Szervezete tagjainak
­ az IPA tagszervezetekkel való folyamatos kapcsolattartáshoz az IPA tagsági kötelezettségek teljesítéséhez és a jogok gyakorlásának elősegítéséhez
­ az egyesület és tagjai nemzetközi kapcsolatainak szervezéséhez és koordinálásához
­ elősegíti a bajtársi, baráti kapcsolatok kiteljesedését a kulturális, sport és szabadidő lehetőségek megteremtését
­ tagsági, szervezeti újság kiadása
­ IPA Baráti Kör létrehozása a Magyar Szekció Elnöksége által megalkotott Szabályzat szerint.
(1)
Az Egyesület közhasznú szervezetként elsődlegesen és fő feladatként közhasznú - a társadalom szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló - tevékenységet rendszeresen végző jogi személy, amely ennek keretében jelen Alapszabályban meghatározott alábbi közhasznú tevékenységeket végzi, mely közhasznú tevékenységei a következő közfeladatok megvalósítását szolgálják:

a) Tudományos tevékenység, kutatás
az Alaptörvény - X. cikke,
a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. tv. – 2. § (1) bekezdése alapján

b) Nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
az Alaptörvény – XI. cikk (2) bek. ,
a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. tv. – 2. § (1) bek., 2. §(3) bek. és
a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. tv. – 83. § (1) bek. i) pont alapján

c) Gyermek- és ifjúságvédelem  
Magyarország  helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) 8., és 23. § (5) 11. pontok alapján

d) A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység
2011. évi CLXXIX. tv. a nemzetiségek jogairól 115. § a)-i) pontok és
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. – 23. § (5) bek. 19. pont alapjá

e) Sporttevékenység
Magyarország  helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) 15. 23. § (5) 17.
2004. évi I. tv. a sportról 49. § c)-e) pontok alapján

f) Közrend, közbiztonság védelme, határbiztonság, katasztrófa-elhárítás
Alaptörvény – 46. cikk (1) bek.
Magyarország  helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX tv.. – 23. § (4) bek. 13., 23. § (5) bek. 18. pont,
a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. – 1-2. §, 46/E. §, 58. § (1) bek. f) pont
a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. tv. – 1-2. § alapján

e) Bűnmegelőzés és áldozatvédelem
a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. – 1. §
a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. tv. – 4. § alapján

(2) Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból, ennek megfelelően az egyesület rendezvényein bárki részt vehet, illetőleg az (1) bekezdésben meghatározott közhasznú tevékenységeket az egyesület nem kizárólag, és elsősorban nem a tagjai, hanem kívülállók irányába fejti ki.

(3) Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak az alapcél szerinti tevékenységei megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt közhasznú tevékenységeire fordíthatja.
Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet végezne, Közgyűlése köteles befektetési szabályzatot készíteni és elfogadni

3. szakasz

A célok elérésének eszközei:

Az egyesület célkitűzésének megvalósítása érdekében együttműködik az IPA különböző szintű nemzetközi és hazai szervezeteivel.
Az egyesület az együttműködés keretein belül törekszik nemzetközi és hazai rendezvényeken való részvételre, konferenciákon és szemináriumokon való részvételre, tanulmányutak szervezésére, ill. lehetőség szerint ilyen fórumok megrendezésére, vagy ezekben feladatok vállalása.
A bel, és külföldi IPA-tagok eszmei támogatása, pártolása, a kölcsönös tolerancia és lojális magatartás megkövetelése, a „SERVO PER AMIKECO! BARÁTSÁGGAL SZOLGÁLNI!”  jelszó értelmében.

(1)
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet, pártpolitikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít, és nem támogat.
II.

Tagok jogai és kötelezettségei:

4. szakasz  
(1)
Tagsági viszony a tag írásbeli kérelmére indul, melyet az elnökséghez kell benyújtani.
Az elnökség a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül dönt a felvétel elbírálásáról. A felvételi kérelemről az elnökség határozatot hoz, a felvételt kérőt tagjelöltnek felveszi, vagy elutasítja a felvételt.
Az elutasító határozat ellen a közgyűléshez lehet fellebbezni. A tagjelöltet a közgyűlés veszi fel rendes tagnak, miután a tagjelölt a tárgyévi tagdíján felül 2.000,- Ft egyszeri alapításdíjat is befizetett az egyesület pénztárába.
A felvétel elutasítását a közgyűlés nem köteles indokolni, a közgyűlés elutasító határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

(2)
Az egyesület rendes tagja lehet:
­ a Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, a Rendőrséget irányító minisztérium és Felügyelő egységeinek (továbbiakban: Szervek) hivatásos állományú tagja, köztisztviselője és közalkalmazottja,
­ személyi állományból nyugállományba vonultak,
­ szervekkel hallgatói, illetve tanulói jogviszonyban állók.
A tagság további feltétele legalább egyéves szolgálati idő, hallgatói, illetve tanulói jogviszony a Szervek személy állományában.
5. szakasz
(1)

A tag alapvető joga:
­ részt vehet az IPA Paksi Szervezete tevékenységében, rendezvényein
­ igénybe veheti az egyesület által biztosított szolgáltatásokat, érdekvédelmet
­ jogosult a magyar szekció eszközeit, szolgáltatásait és kedvezményeit igénybe venni, az alapszabályban rögzített jogokat gyakorolni
­ a tagsági viszonyt kifejező igazolvány és jelképek használata
­ választhat és választható az egyesület szerveibe
­ önálló előterjesztéssel az elnökséghez és a közgyűléshez fordulhat

(2) Törölve: 2008. december 15-én

(3) Törölve: 2008. december 15-én

(4)
Tag alapvető kötelezettségei:

- a közgyűlés által megállapított tagdíj az évente összehívott közgyűlés határozata alapján került megállapításra, melyet a tárgyév február utolsó napjáig köteles a tag befizetni 2011. évtől
- az alapszabályt betartani
- az egyesület céljainak elérését tevékenyen elősegíteni, védeni az egyesület érdekeit
- tartózkodni az olyan cselekedetektől, melyek az IPA, magyar szekció, a területi, vagy a helyi szervezet hírnevét, tekintélyét csorbítják
- betartani az alapszabályban és határozatokban foglaltakat
- a tagsági viszony megszűnése esetén a tagsági igazolványát és gépkocsi emblémáját az egyesületnek vissza kell szolgáltatni.

6. szakasz

(1)
Tagsági viszony megszűnése:

- a tag írásos lemondása
- a tag halálával
- amennyiben a tagsági viszony létesítésének alapfeltételeként meghatározott egyik jogviszony sem áll már fenn
- ha a tag kérésére a tagsági viszony szünetel, és a szünetelés végső időpontját követő 15 napon belül tárgyévi tagdíjat nem fizette meg
- kizárással: a tárgyévi tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén, az erről szóló írásbeli felszólítás kézhezvételét követő harmadik hónap végén, de legkésőbb a tárgyév utolsó napján sem tesz eleget, magatartása sérti az alapszabályt, súlyosan és szándékosan vétett az egyesület érdekei ellen, távolmaradása, passzivitása ellehetetlenítené az egyesület működését, ártott nemzetközi és hazai megítélésének. A kizárást bármely tag kezdeményezheti az elnökségnél. Az elnök írásos fegyelmi elrendelő határozata alapján az Etikai Bizottság a kizárásról 30 napon belül dönt, amelyről határozatot kell hozni és azt az érdekeltekkel közölni. A kizárási határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a közgyűléshez lehet fellebbezni. A közgyűlés elutasító határozata ellen jogorvoslatnak van helye.

7. szakasz

(1) Nyilvántartás
      
- az egyesület köteles a tagságáról adatvédelmi előírások betartásával, naprakész nyilvántartást vezetni,
- az adatkezelés kiterjed az IPA által nemzetközileg előírt személyi adatokra és az egyesület működéséhez szükséges adatokra,
- az egyesület a bekövetkezett változásokat köteles 30 napon belül az országos nyilvántartásba továbbítani,
- átigazolás esetén a tagnyilvántartó lapot annak az egyesületnek kell megküldeni, ahova a tag átigazolását kérte. Az átigazolás történhet szóban vagy írásban.


III.
Szervezeti rend

8.szakasz     A közgyűlés:

(1) Az egyesület legfelsőbb szerve, mely a tagok összességéből áll, minden tag egy szavazattal rendelkezik.


(2) A közgyűlés hatásköre:

a./ Az alapszabály megállapítása és módosítása.
b./ Az éves költségvetés meghatározása.
c./ Az Elnökség, a Felügyelő Bizottság évi beszámolójának elfogadása.
d./ Az Elnök, Alelnök, Titkár, a Gazdasági Vezető, a Felügyelő Bizottság tagjainak    (3-5 fő), Fegyelmi Etikai Bizottság tagjainak (3-5 fő) megválasztása, visszahívása.
e./ Más társadalmi szervezettel való egyesülés kimondás.
f./ Az Egyesület feloszlatásának kimondása.
g./ Dönt a fellebbezések elbírálásában.
h./a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
i./az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
j./a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
k./határozathozatal a más egyesülettel való egyesülés, illetve az egyesületekre való szétválás egyes kérdéseiben (egyesülés, illetve szétválás elhatározása, egyesülési – szétválási terv, illetve a kapcsolódó számviteli beszámolók, egyesülési – szétválási szerződések elfogadása)
l./az egyesület megszűnésének elhatározása, a végelszámoló kijelölése
m./ Dönt minden olyan ügyben, amelyet az alapszabály, vagy jogszabály hatáskörébe
    utal.

(3) A közgyűlés szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik.
     A közgyűlés ülése nyilvános, azon tanácskozási jog nélkül bárki részt vehet.
A közgyűlést az Elnökség írásban, igazolható módon hívja össze. A meghívón meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, napirendjét. A meghívókat úgy kell kiküldeni, hogy a tagok az ülés előtt 10 nappal kézhez kapják. A Közgyűlés ülésének meghívóját az előzetes értesítési időközben az egyesület honlapján is közzé kell tenni.
A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott közgyűlés nem határozatképes.
Az ugyanazon napon megismételt közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes.
A nem ugyanazon a napon megismételt ülésre újabb meghívót kell valamennyi tagnak küldeni.

(4) A közgyűlést 15 napon belül össze kell hívni, ha a tagok 25%-a azt írásban, a cél megjelölésével kéri. A kérelmet az Elnökséghez kell benyújtani.

(5) Törvény, vagy alapszabály ellenes működés esetén a közgyűlést a Felügyelő Bizottság is összehívhatja.

(6) A közgyűlés határozatképes, ha a tagok többsége azon megjelent. A közgyűlés döntéseit nyílt vagy szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A (2) bek. a./ c./ e./ f./ pontok esetében a jelenlevő tagok kétharmados egyetértése szükséges.

(7) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell – sorszámozva – a meghozott döntések teljes tartalmát, hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, akkor a személyét is). A lefűzött és sorszámozott jegyzőkönyvek a Határozatok Nyilvántartásaként is szolgálnak.

(8) A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható, illetve kizárható (pl. személyiségi jogok védelme, vagy titokvédelem esetén), de csak a védeni kívánt igénnyel arányosan, az ülés adott napirenddel érintett részében.

(9) A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bek. 1. pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
 kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
 bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben, illetve meghozandó döntésben egyébként érdekelt.
 aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
 akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
 aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

(10) A szavazást követően a levezető elnök szóban kihirdeti a döntést. A meghozott határozatról az érintetteket a meghozatalt követő két héten belül igazolható módon értesíteni kell, valamint azt az egyesület honlapján nyilvánosságra kell hoznia.

9. szakasz -   Az Elnökség

(1)
Az Elnökség az Egyesület közgyűlései közötti időszakok operatív irányító szerve. Az Elnökséget a közgyűlés 4 évre választja.
Az Elnökség tagjai: az Elnök, az Alelnök, a Titkár.

(2) Az Elnökség feladata:
Vezeti és felügyeli az Egyesület tevékenységét. Előkészíti, összehívja a közgyűlést. Dönt azokban a kérdésekben, melyet jogszabály, alapszabály nem utal a közgyűlés hatáskörébe. A költségvetés keretein belül gazdálkodik. Egyesület nevében megköti a megállapodásokat.

(3) Az Elnökség az ügyrendjét az alábbi keretek között maga állapítja meg:
Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer tart ülést.
Az Elnökség ülései nyilvánosak.
Az Elnökségi ülést az elnök, illetve akadályoztatása esetén a titkár – a napirend közlésével egyidejűleg – írásbeli meghívó útján hívja össze.
Az ülést össze kell hívni akkor is, ha ezt legalább két Elnökségi tag az ok megjelölésével kéri.
Ha kérésüknek az elnök, illetőleg a titkár 14 napon belül nem tesz eleget, az Elnökséget a két tag is összehívhatja.
Az Elnökség köteles gondoskodni arról, hogy az Elnökségi ülések és a Közgyűlések időpontja és napirendje – az ülést legalább 8 nappal megelőzően - megjelenjen a helyi médiában, a Paksi Televízió Képújság műsorában, valamint a Fortuna Rádióban.
Az Elnökség ülései nyilvánosak. A nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható, illetve kizárható (pl. személyiségi jogok védelme, vagy titokvédelem esetén), de csak a védeni kívánt igénnyel arányosan, az ülés adott napirenddel érintett részében.

Az Elnökség határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van.
Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
Szavazategyenlőség esetén az Elnökségi ülést levezető elnök szavazata dönt.
Az Elnökség tagjai működésükért díjazást nem kérnek.

Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója / Ptk. 8:1.§ (1) 1. /, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

(4)  Az Elnökség tagjai:

Elnök:
- Képviseli az Egyesületet a hatóságok előtt és külső személyekkel szemben.
- Gondoskodik az Egyesület alapszabály szerű működéséről.
- Felügyeletet gyakorol a vezetőségi tagok működése felett, irányítja tevékenységüket.
- Összehívja a vezetőségi üléseket és a közgyűléseket és azokon elnököl.
- A vezetőségi üléseken szavazategyenlőség esetén dönt.
- Kiadmányozza az Egyesület leveleit.
- Jogosult pénztár, leltárvizsgálatot elrendelni.
- Utalványozza a kiadásokat az Egyesület költségvetésének megfelelően, attól való eltérés esetén a vezetőség hozzájárulásával.

Alelnök:
- Az Elnököt tartós távolléte esetén elnöki jogkörében helyettesíti, annak megbízásából képviseli különböző szervek előtt.
- Elvégzi azokat a feladatokat, amelyet az Elnökség határozata alapján feladatkörébe utal.

Titkár:
- Az Elnökkel, vagy az Alelnökkel együtt, vagy annak megbízásából képviseli a különböző szervek, személyek előtt.
- Intézi az Egyesület ügyeit, levelezését, gondoskodik az Egyesülethez érkező iratok, levelek iktatásáról, elintézéséről, beszámolók elkészítéséről.
- Vezeti az Egyesület üléseinek jegyzőkönyveit, kezeli az Egyesület irattárát, bélyegzőjét.
- Vezeti az Egyesület tagnyilvántartását.

(5) Beszámolási szabályok

a.) Az Elnökség évente legalább egyszer köteles beszámolni tevékenységéről és az egyesület pénzügyi helyzetéről a közgyűlésnek.
A beszámolót a 11.1 pontban meghatározott módon közzé kell tenni.
A közgyűlés az egyesület beszámolóját az évi első rendes ülésén, de legkésőbb május hó 31. napjáig, közgyűlési határozattal, egyszerű szótöbbséggel hagyja jóvá.

b.) Az Elnökség az egyesület, mint közhasznú szervezet éves beszámolóját minden év első rendes ülésén, de legkésőbb május 31-ig jóváhagyja a 9. szakasz (3) bekezdésében meghatározott rend szerint.

c.) Az egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg évente közhasznúsági mellékletet is készíteni.
A beszámolót és a közhasznúsági mellékletet az egyesület a tárgyévet követő évben, május 31-ig az Országos Bírósági Hivatal részére megküldeni köteles, illetve legkésőbb június hó 30. napjáig a Tolna Megyei Népújság útján közzétenni köteles.
Az éves beszámolót és közhasznúsági mellékletet – a 9. szakasz (6) bekezdés d.) pontjában meghatározott szabályok szerint -  bárki megtekintheti, illetőleg arról saját költségére másolatot készíthet.

(6)  Az Elnökség titkára köteles Határozatok Könyvét vezetni.

a.) A Határozatok Könyvének a határozatokat úgy kell tartalmaznia, hogy a határozatból a Közgyűlés és az Elnökség döntésének tartalma, időpontja, hatálya, valamint a döntést ellenzők és támogatók számaránya és személye megállapítható legyen.
Az Elnökségi és Közgyűlési határozat a határozat azonosító megjelöléséből és szövegrészből áll. A határozat azonosító megjelölése a tárgyévbeli sorszámmal kezdődik, ezt követően a meghozatal éve, hónapja, napja, majd megjelölése (Közgyűlési/Elnökségi határozat) következik. A határozat szöveges része a határozat lényeges tartalmának szabatos rögzítését tartalmazza.

b.) Az Elnökség köteles gondoskodni arról, hogy a közhasznú tevékenységgel kapcsolatos döntések, határozatok, valamint az egyesület közhasznú tevékenységének, gazdálkodásának és beszámolójának adatai megjelenjenek a helyi médiában, a Paksi Televízió Képújság műsorában, a Fortuna Rádióban a döntés meghozatalát, illetve az adatok rendelkezésre állását követő három napon belül.

c.) Az Elnökség a döntéseiről az érintetteket a döntés meghozatalától számított öt napon belül igazolható módon írásban értesíti.

d.) Az Elnökség köteles gondoskodni az egyesület, mint közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni.
A közhasznú szervezet működésével kapcsolatos iratokba való betekintés iránti igényt írásban kell az Elnökség elnöke részére megküldeni.
Az Elnökség tagjai kötelesek bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért- az egyesület, mint közhasznú szervezet működésével kapcsolatos- iratokba való betekintést haladéktalanul, egyéb esetben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy más hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.
Az Elnökség titkára köteles az egyesület működésével kapcsolatos iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.

e.) Az Elnökség köteles az egyesület működéséről, valamint közhasznú és egyéb szolgáltatásai igénybevételi módjáról a helyi lakosságot a 9. szakasz (6) bekezdés b.) pontjában megjelölt médiumokon keresztül folyamatosan értesíteni.    
Az egyes rendezvényeket az egyesület más módon is népszerűsíti, úgymint szórólapok, saját kiadású programfüzet, és a megállító táblákon elhelyezett plakátok.

10. szakasz

Gazdasági Vezető:

- Pénzmozgások bonyolítása, könyvelése.
- Pénzügyi beszámolók összeállítása, statisztikák elkészítése, adózással kapcsolatos iratok elkészítése, benyújtása.

11. szakasz

Ellenőrző Bizottság:

a) Összetétele:
Az Egyesület felügyelő szerve az Ellenőrző Bizottság, amely 3 főből áll. Az EB tagjait a közgyűlés választja 5 éves időtartamra, a bizottsági tagsági jogviszony a tisztség elfogadásával jön létre. A bizottsági tag a bizottság munkájában személyesen köteles részt venni.
Az Ellenőrző Bizottság tagjai indokolt esetben visszahívhatóak, ha tisztségük ellátására méltatlanná válnak.

Az Ellenőrző Bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek.

b) Működése
Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az Elnökség működésének szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak, sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.


c) Hatásköre:

Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi az egyesület teljes működését és gazdálkodását, mind jog-, mind célszerűségi szempontból, az ügyvezetést pedig különösen az egyesület érdekeinek megóvása céljából. Ellenőrzi a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtását, betartását.

A Bizottság ellenőrzési tevékenységét utóellenőrzés keretében folytatja, kivéve az éves költségvetés és a számviteli beszámoló esetét, melyeket azok közgyűlés általi elfogadása előtt véleményeznie kell.

Az Ellenőrző Bizottság tagjait ellenőrzési tevékenységük végzés során egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen: jogosultak az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

A felügyelő bizottság tagjai az ügyvezetéstől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. A bizottsági tagok az Elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek.

A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet (Közgyűlés, Elnökség) tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
 a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
 a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel;

Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni, mely határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

d) Az új Ptk. hatálya alá történő áttéréskor az egyesület Ellenőrző Bizottságának tagjai:
Elnök:
Lőrincz József
Tag:
Fritz József
Tag:
Csonka József

12. szakasz

Az Egyesület Fegyelmi (Etikai) Bizottsága:

- Szükség szerint ülésezik
- Dönt fegyelmi és kizárás ügyekben.


13. szakasz – Vezető tisztségviselőkre vonatkozó közös rendelkezések

(1) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője és felügyelő szervének tagja az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője (felügyelő szervének tagja) volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, a felügyelő szerv tagja, illetve az ezeknek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja, illetve az egyesület könyvvizsgálója az a személy, aki
a) az egyesület más tisztségét is betölti,
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

(2) Az új Ptk. hatálya alá történő áttéréskor az egyesület vezető tisztségviselői:
Elnök:
Juhász István
Főtitkár:
Czobor Borbála
Pénztáros:
Égnerné Prantner Katalin


14. szakasz - Az Egyesület vagyona:

A megállapított tagdíjakból intézmények, gazdálkodó szervezetek, magánszemélyek adományaiból és támogatásából.
Az Egyesület tartozásaiért a polgárjog általános szabályai szerint felel saját vagyonával. Az Egyesület tagjai nem felelnek az Egyesület kötelezettségeiért.
Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
Az egyesület vagyonát az egyesületi célban meghatározottakra lehet fordítani, a céljainak megfelelően használni. A gazdálkodása során elért eredményét felosztani nem lehet, azt a 2. szakaszban írt tevékenységére kell fordítani.
A gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

Az egyesület közhasznú szervezetként kettős könyvvitel vezetésére kötelezett.

VI.

Záró rendelkezések
15. szakasz

Az Egyesület működésének részletes szabályait, szervezeti és működési szabályzatát az Elnökség dolgozza ki. Hatálybalépéséről a közgyűlés dönt.

16. szakasz

Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén vagyonából alapítványt kell létrehozni, amelyből 25 év alatti fiatal rendőrök nyelvi képzését kell támogatni.

17. szakasz

Az alapszabályba nem foglalt kérdésekben az 1989. évi II. törvény alapján létrehozott és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szabályai, továbbá az Ectv. és a 2013. évi V. törvény (Ptk.) szabályai az irányadók.

18. szakasz

A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést az adóhatóság, az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

Paks, 2015. április hó ……. napján

……………………………………….
Juhász István
Elnök

…………………………….                                   ………………………………….
      Hitelesítő                        
                                Hitelesítő

…………………………
Jegyzőkönyvvezető

 
Back to content | Back to main menu